Széchenyi

EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok

Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok elnevezésű támogatási konstrukciók annak érdekében jöttek létre, hogy elősegítsék a társadalmi és gazdasági kohézió megteremtését a 2004-es EU bővítés következtében szintén kibővült Európai Gazdasági Térségben. Figyelembe véve, hogy a három donor állam - Norvégia, Izland és Liechtenstein - nem tagja az EU-nak, viszont az EGT tagjaként részesei a belső piac előnyeinek, ezért hozzájárulást biztosítanak az újonnan csatlakozott tagállamoknak, köztük Magyarországnak is. Bár valójában két támogatási alapról van szó, ám Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok elnevezésű támogatási konstrukciók annak érdekében jöttek létre, hogy elősegítsék a társadalmi és gazdasági kohézió megteremtését a 2004-es EU bővítés következtében szintén kibővült Európai Gazdasági Térségben. Figyelembe véve, hogy a három donor állam - Norvégia, Izland és Liechtenstein - nem tagja az EU-nak, viszont az EGT tagjaként részesei a belső piac előnyeinek, ezért hozzájárulást biztosítanak az újonnan csatlakozott tagállamoknak, köztük Magyarországnak is. Bár valójában két támogatási alapról van szó, ám egységesnek tekinthetők, azonos szabályrendszer vonatkozik rájuk.

A programnak köszönhetően, hogy hazánk számára összesen 135 millió euró állt rendelkezésre, amely keretösszeget a megadott határidőig teljes egészében sikerült lekötni.

A meghirdetett három pályázati fordulóban több száz pályázatot nyújtottak be, végül mintegy 101 projekt kaphatott támogatást. A program népszerűségéhez nagyban hozzájárult, hogy széles pályázói kör számára volt elérhető számos témakörben. A megvalósuló fejlesztések közül a legtöbb humán-erőforrás fejlesztésére, környezetvédelemre és kulturális örökség megőrzésére irányult, de nagy volt az érdeklődés az egészségügy és tudományos kutatás iránt is.

A projektek 2011. április 30-án lezárultak, a program azóta a fenntartási időszakban van, az ezzel kapcsolatos feladatokat az SZPI erre kijelölt osztálya látja el. A feladatok elsősorban a fenntartási jelentések kezelésére, valamint az éves terv szerinti helyszíni ellenőrzések lebonyolítására terjed ki.