Széchenyi

Árop

A 2013 májusában indult ÁROP projekt alapvető célja a „Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása” volt. Mindez magába foglalta a területi tervezés megújítását, és a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényben a megyei önkormányzatok és a BFT számára meghatározott tervezési, koordinációs feladatok ellátásához szükséges kapacitások megerősítését.

Az ÁROP 1.2.11 konstrukció kiemelt projektje a megyei tervezési feladatokat támogatta elsősorban a tervezés módszertani hátterének megteremtésével, a fejlesztések intézményi rendszerének elméleti megalapozásával, másrészt a kapcsolódó informatikai rendszer kiépítésének elősegítésére irányuló fejlesztésekkel, valamint a területi tervezésben és a fejlesztések előkészítésében résztvevő helyi szereplők képzésével, illetve a partnerség erősítésével. A területi tervezési feladatok az átfogó fejlesztéspolitikai tervezés részét képezik. A fejlesztéspolitikai tervezés és végrehajtás egységességét, nyomon követését és értékelését a kialakítás alatt lévő Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer (FAIR) rendszer, a források kezelésének egységességét a hozzá kapcsolódó analitikus rendszerek biztosítják.

A területfejlesztés rendszerének megújítása kapcsán a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 2011.decemberi módosításával a jogalkotó a területfejlesztési feladatokat a megyei önkormányzatok hatáskörébe utalta. Ennek értelmében a koordináció a megyei önkormányzatok, illetve közvetve a megyei jogú városok területi tervezési tevékenységeinek igazgatására irányult.

A Széchenyi Programiroda a projekt projektgazdájaként létrehozta és működtette a projekt lebonyolításához szükséges koordinációs rendszert. Támogatta a megyei önkormányzatok, valamint a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) kapcsolódó projektjeinek sikerét, a megyei és térségi tervezési dokumentumok partnerségi elveknek megfelelő társadalmasítását.  Rendezvényeivel lehetőséget biztosított a szakmai tapasztalatcserék, egyeztetések kivitelezésére.

Részt vállaltunk továbbá az integrált területi és települési fejlesztésekhez szükséges megalapozó tanulmányok elkészítésében, valamint a hatékony fejlesztési forrásfelhasználást segítő alapkutatás elvégzésében.

A projekt keretében az SZPI rendezvényeivel országszerte több mint száz helyszínen, közel 10 ezer fő részvételével szolgálta a különböző időtávú területi tervek összehangolását, sokoldalú megvitatását, társadalmi, szakmai elfogadottságának növelését. Ezek között több, 100 főt meghaladó hallgatóságú megyei konferenciát; és megannyi több-tízfős szakmai (járási) fórumot, szakmai műhelybeszélgetést, vállalkozói fórumot, valamint számtalan járási szintű projektgyűjtő-rendezvényt rendezett az SZPI, a megyei önkormányzatokkal közösen. A projekt szakmai megvalósításában részt vevő közel 30 munkatárs aktívan részt vett a tervezési dokumentumok megismertetésében, a fejlesztések partnerségi elveket követő társadalmasításában, támogatva az alulról jövő kezdeményezések beépülését, a 2014-2020-as területi és ágazati OP-okhoz tartozó projektek generálását.

A projektpartnerek közreműködésével, számos útmutató, tervsablon, módszertan, tervezési segédlet készült el az elmúlt bő másfél év során, amely iránymutatást adott a területi tervezőknek. A kapcsolódó projektekben általuk elkészített, összesen közel 100 tervdokumentum minőségbiztosítása is a projekt keretében valósulhatott meg az NTH és az NGM hathatós támogatásával.

Az LLTK (Lechner NKft.) szakemberei kialakították a TEIR-hez kapcsolódó információs rendszert (TETA), így megtörtént a metaadatok feldolgozása, a rendszerbe építendő indikátorok kialakítása, véglegesedett a megyei fejlesztési programok rögzítésnek módszertana, valamint elkészült a 2014-20-as időszak projektgyűjtését támogató felület előkészítése. A területi tervezőket támogató rendszer számos adatbázis területi vetületű hozzáférését biztosítja a tervdokumentumok kellő megalapozottsága érdekében.

Végül, ugyan csak a projekt keretében készült el, és képzés formájában bemutatásra került a FAIR szabályozási környezete is, amely a fejlesztési források tervezését, nyomon követését is segítő rendszer használatának módját rögzíti.